Imre Tibor Rods - Kézműves horgászbotok
A tonkinnád (Arundinaria amabilis) egy bambusz faj, amely Kína délkeleti tartományában, Kantonban őshonos, a ma elérhető
bambuszrudakat mind Kanton 300-600 m magasság közötti dombvidékein gyűjtik. A hasított tonkinnád horgászbotokat Európában
az 1800-as évek végétől kezdték el gyártani, a budapesti horgászboltok polcain a két világháború között állandóan megtalálhatók
voltak a nagy angol és német gyártók (pl. Milwards, Hardy’s, H.Stork, D.A.M.) termékei. Magyarországon az 1940-es évektől
Senkei István és Antos Zoltán nevéhez fűződnek az első hatoldalú hasított bambusz horgászbotok, üzemeik államosítása után
először a Horgászcikk Készítő Szövetkezet égisze alatt, majd 1961-től a Horgászcikk Készítő Vállalat (HOKÉV) berkein belül
készítettek
ilyen botokat.
Néhány évvel ezelőtt elhatároztuk, hogy tovább visszük a hagyományokat és elkezdődött a botépítő munka. Műhelyünkben ma
is mindent kézzel készítünk, ugyanúgy, ahogy 100 évvel ezelőtt ezt tették. A felhasznált anyagok közül csak a korszerűbb
ragasztóanyagok használata tér el a régi technológiától, így a mai botokat már nem szükséges 1-2 cm-es sűrűséggel bandázsolni,
de díszítő kötés gyanánt ma is alkalmazunk ilyen megoldást. A bambusszal való munka viszont alapvetően nem változott, a következő
munkafolyamatokból áll:
-
Pörkölés: Nem minden esetben szükséges, de a rudak felületi égetése megerősíti a bőrszövet alatti legnagyobb sűrűségű,
legerősebb bambuszréteget, így a felületkezelt anyagból készült horgászbot keményebb falú, feszesebb, gyorsabb akciójú
lesz, így az esetek többségében ilyen botok készülnek nálunk is. Amennyiben szükséges a halvány, szalmasárga szín
megtartása, akkor ez a munkafolyamat teljesen kimarad.
-
Hasítás: Egy átlagos, 50-70mm átmérőjű tonkinnád-rudat hosszában 12-18 közel azonos méretű szeletre hasítunk. Ezt egy késsel
végezzük, a bambusz hasítása egy művészet, gyakorlással tizedmilliméter pontossággal lehet végezni, ezt valóban érezni
kell. A hasítás után a nóduszok belső részét vésővel eltávolítjuk, az egyes szeleteket sorszámozzuk.
-
Egyengetés: Egy bambuszrúd, mint a pázsitfűfélék szára, ízekből (nódusz) és ízközökből áll. A nóduszok nem is tűnnek
zavarónak, amíg egyben van a rúd, de a hasítás után jól látszódik, hogy itt az esetek többségében megtörik a szál
és általában egy oldalirányban kiálló púpot is formál. A púpokat először többszöri, satuban történő préseléssel,
majd reszeléssel-gyalulással tudjuk eltávolítani, a szálak görbeségét pedig hő feletti kézi egyengetéssel kell megszüntetnünk.
-
Nagyolás: Az egyes szeletek négyszög (trapéz) keresztmetszetéből egyenlő oldalú háromszög keresztmetszetű szeleteket
kell kapnunk, hiszen ezek összeépítve adják majd a hatszög keresztmetszetű bottestet. Ez a munka elvégezhető keményfából,
vagy rozsdamentes acélból készült nagyolósablon mellett marokgyalukkal, de részben végezhető korszerű marógépekkel
is, itt nagyon fontos, hogy a háromszögünk alapját a rúd külső oldala adja. Hőkezelés: A lenagyolt, immár háromszög
keresztmetszetű szeleteket rögzítő cérnával hatosával bandázsoljuk, és egy erre a célra épített sütőben hőkezeljük.
Ez a hőkezelés teljesen kiszárítja a szeleteket, egyenesebbé teszi őket, megkönnyítve ezzel a gyalulást.
-
Hőkezelés: A lenagyolt, immár háromszög keresztmetszetű szeleteket rögzítő cérnával hatosával bandázsoljuk, és egy erre
a célra épített sütőben hőkezeljük. Ez a hőkezelés teljesen kiszárítja a szeleteket, egyenesebbé teszi őket, megkönnyítve
ezzel a gyalulást.
-
Gyalulás: Az adott bottípus adott bottagjának megfelelő vékonyodó háromszög profil kialakítását kizárólag kézzel végezzük
egy állítható rozsdamentes acél sablon mellett, Stanley és Lie-Niesen marokgyaluk segítségével. Itt századmilliméteres
pontossággal kell dolgozni, a munkaidő nagy része gyalulással telik egy hasított bambusz horgászbot építésekor.
-
Kikönnyítés: Több technológia létezik üreges tonkinnád botok építésére, napjainkban az amerikai E.C. Powell által
1931-ben kifejlesztett kikönnyítési stílust használják a leggyakrabban, így mi is erre a módszerre készítettünk saját
szerszámot, ahol századmilliméteres pontossággal állítható a készülő üreges bot falvastagsága. Az Imre Tibor botok
közül az úsztatós, a pergető, valamint a legyező botok 2017-től rendelhetők kikönnyített változatban is.
-
Ragasztás: A tökéletesen előkészített, egyenesre egyengetett vékonyodó szeleteket összeragasztjuk, majd több irányból
cérnával szorosan összekötözzük. A több irányból történő bandázsolás azért szükséges, hogy a bottest ne csavarodhasson
el, amíg a ragasztó megköt. Gumihengerekkel feszültségmentesítjük és kézzel tovább egyenesítjük az egyes bottagokat,
majd lógatva szárítjuk a ragasztó teljes száradásáig. Miután letelt a kötési idő, eltávolítjuk a cérna és a ragasztó
maradékait a bottestről, ha ezt minden bottaggal megtettük, akkor el is készült a blank.
-
Nyél, orsótartó és toldatok: Az elkészült bottestet pontosan méretre vágjuk, esztergálással előkészítjük a toldatok
és az orsótartó helyét, majd a helyükre ragasztjuk őket. Parafa nyél esetén felhelyezzük a parafa korongokat, ragasztással
rögzítjük őket, majd esztergával kialakítjuk a végleges nyélformát. Egyéb faanyagból készült nyél esetén ugyanígy
járunk el. Műhelyünkben bármilyen fém és faanyag teljes megmunkálását elvégezzük, készítünk alkatrészeket rézből,
bronzból, alumíniumból és rozsdamentes acélból éppúgy, mint keményfákból, vagy parafából.
-
Gyűrűk: Az adott horgászmódszerhez és bothoz illő gyűrűket gondosan előkészítjük (a gyűrűtalpak csiszolására van az
esetek többségében szükség, hogy a kötözéshez használt vékony selyemcérna szépen felfeküdjön majd a bottestre), kimérjük
az egyes gyűrűk pontos helyét a bottesten, majd a megfelelő cérnával felkötjük a gyűrűket. A spiccgyűrű és a keverőgyűrű
felkötése után köthetünk horogbeakasztó fület is, illetve a horgászbot díszítőkötéseit is elkészíthetjük. A legyezőbotok
keverőgyűrűihez, valamint az úsztatós botok keverő- és spiccgyűrűjének achátbetétes gyűrűket használunk lengyel barátunk,
Ernest Oczos műhelyéből.
-
Lakkozás: A bambusz egy természetes anyag, melyet vizes környezetben megtámadhatnak a penészgombák, így a bambuszból
készült botokat a víz behatolásával szemben védeni kell. A bambusznád horgászbotok hagyományos bevonata a csónaklakk,
műhelyünkben is korszerű, rugalmas bevonatot adó lakkokat használunk a botok külső impregnálására. Először a gyűrűkötéseket
vonjuk be 3-4 réteg lakkal, majd az egész nyél feletti botrész kap még több lakkréteget.
-
A botzsák: Az elkészült botok tárolására jól szellőző vászon anyagból készült botzsák szolgál, melyet a bothoz adunk. A tonkinnád
botokat mindig a zsákon lévő akasztófülnél fogva, lógatva tároljuk. Az egyes tagokat mindig fejjel lefelé helyezzük
a botzsákba, így tároláskor a megfelelő pozícióban fogják várni a következő pecát!